Ma majdnem emósok lettünk.
Ülünk a tónál. Szívjuk a vízipipát kortyoljuk a kőbambit. Megjelenik egy csapat emócionális fiatal. Húzóra isszák a kétliter kólát meg egy szemük van.
Brandon megszólal:” Nem leszünk mi is emósók?”
Zé: „Nem”
…
Ilyen közel még sose voltunk ahhoz, hogy emósok legyünk….
Mi sem maradhatunk ki Vilmos és Kate esküvőjéből. Egy vidám részletet mi is ellestünk 😀
Ez szerintem minden férfi álma, csak a probléma, hogy hivatalosan még nem bejáratott 🙂
Beszélgetéém barátnőmmel
F: Adj már egy pólót… ez megint a Chuck Norris-os?
Brandon: Ja, véletlen összemostam a Leninessel és kicsit rózsaszín lett, ezentúl te fogod hordani.
F: De, nem Chuck Norrisnak kellett volna kifehérítenie Lenint?
A konkluzió: ha Lenin és Chuck Norris egyszerre élt volna Lenin győzött volna 🙁
Szóval azért mindennek van határa, de ez….. így este ez a szösszenet pluszban lefárasztott 😀
Hogyha ilyen lámpa fogadna minden alkalommal, akkor talán megbocsátanám a pirosat is 🙂
Sok múlhat azon, hogy alkalmazkodni tudj a megváltozott körülményekhez. Lehetőleg minél gyorsabban. Ugyanis a körülmények riktán alkalmazkodnak hozzád.
Néha elolvasom az összetevők részt a csomagoláson, hogy legalább hozzávetőlegesen tudjam, mi csúszik le a torkomon.
Változnak az idők, már a szóda sem a régi. Most kobaltkettő (Co2) felhasználásával készítik, pedig szerintem széndioxiddal is ugyan olyan finom volt, és az könnyebben elérhető 😀
Figyeljetek, mivel akarnak megmérgezni titeket 😉
Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik bárhol, bármilyen körülmények között képesek probléma nélkül elaludni. Íme egy példa 🙂
Humusz XD
