Közlekedjünk 7.



Akár minden nap írhatnék, annyi esemény van reggel, amíg beérek munkába, hogy az önmagában megtöltene egy blogot. Nézzük a mai eseményeket:

Tekerek a járdán, mivel az utca nagy része fel van szántva (2-es villamos) és egy alsós kisgyerek észrevesz és félreáll és elengedett. Úgy meglepődtem, hogy majdnem elfelejtettem megköszönni neki. Na de, ennyi miatt még nem ragadtam volna tollat.

Zebrán kelünk át, sok iskolás gyerek, az egyik biciklivel; kettővel előttem indul. Oldalt a kanyarodó sávban autók teli zölddel. A gyalogosok elindulnak a gyerek ülne fel a biciklire és épp leugrik félrerántja a kormányt. A kocsiban egy hülye picsa ült, 3/4 zebrán állt meg. Kilőtt a kanyarból, majd satufékkel állt meg. A kisgyerek megszeppenve továbbment, a nő viszont aki előttem ment bicajjal lepattant és leosztotta a picsát:
“Hát nem nézel szét? A rák egye ki a beledet”
Ez azért volt jó, mert amúgy én szálltam volna le és engedtem volna el egy: “Nézzél már szét rendesen bazdmeg!”-et

Jól indult a nap:)

Közlekedjünk 6.



Gyakorlatilag minden nap írhatnék a témában egy-egy irományt, de vagy lusta vagyok, vagy sok a dolgom, vagy elfelejtem mire beérek. Ma nem.
Szóval a “gyilkos” sokat emlegetett Kölcsey kereszteződésnél, ma éppen nem működtek a lámpák. Végülis minek az reggel 8kor Debrecen egyik legforgalmasabb kereszteződésében kedd reggel. Vagyis igazából működött, sárgán villogott, ami az autósoknál azt jelenti, hogy “Taposs a gázra!”. Végül nagy levegő, egy babakocsi és egy másik biciklis fedezete alatt sikerült kb. rekord 1,5mp alatt átérni a kereszteződésben a végén amikor 2 db autó a zebra 3/4én majdnem megállt(csak lassítottak) az volt a tetőpont.

Forma 1



Így éreztem magam ma reggel; pont mint a forma-1ben. Belefutottam egy kb 10 bicikliből álló konvojba. Az első időmérőt toronymagasan nyertem – gyk. az első piros lámpánál én voltam az első. A második időmérőn 3an is bejöttek elém. ÓÓÓ és a verseny: átkelés a Kölcseynél a kedvenc átkelő helyemen (Lásd. meteorok)
Nagyon szétszakadt a mezőny, de végül sikerült egy harmadik helyet hoznom.
Közben, ment az aszteroida kerülgetés is.
Tényleg nehezíthetnék az igazi Forma-1et annyival, hogy szembe forgalom is van.

Közlekedjünk 4.



Autóval.
60al “döcögök” a belső sávban. Mellettem néni a külsőben 50el. Kereszteződés kb 300 méterre. Kopasz tahó érkezik a farunkba és DUUUdál. Szépen sorolok ki balra a kanyarodó sávba és balról megelőz az a gyökér, hogy aztán 10 mp múlva utolérjem a piros lámpánál.
Átpillantok, tekergeti a fejét jobbra balra. Végül persze elbambul és kb. 10másodperccel később indul el…

Közlekedjünk okosan!



1. Bicklissáv gyalogossáv egymás mellett. Biciklissáv 2 méter széles, gyalogos sáv 5-6 méter. Persze a néninek a gurulós bőrönddel a biciklissávba kell elindulnia, ami igazából “teljesen jogos”, mert a bőröndnek is két kereke van…
2. Nagy nehezen kikerülöm. Szembe jövő srác miért is ne cikkcakkban ne indult volna el. A legjobb, amit ilyenkor tehetsz, hogy nem próbálod meg kikerülni, mert különben tuti neked jön.
3. Nő kocsival jön szembe én kanyarodnék balra nagy ívben. Jó ő is arra ment csak indexet felejtette el kibaszni, de talán azért is jó, mert így megfigyelhettem a parkolási technikáját. 3 üres parkoló hely volt, egyikbe a szorgos közmunkások összeseperték a lehullott avart. Na vajon melyikbe sikerült beállnia?
4. Szép lassan gurulok át a zebrán csávókám, aki eddig ott állt elindul… Mia?! Leszállok, eleresztek egy csúnyanézést és egy bazdmeget, erre megáll, hogy talán valami probléma van? Igen bazdmeg, az hogy zebrán neked volt elsőbséged autóval… valamit még pampogott amit szerencsére nem hallottam, mert Paksi Endre valami olyasmit énekelt a fejemben, hogy “Legyen mienk az élet”. A kérdés csak az, ha annyira siet, hogy nem kell megállnia a zebránál, akkor hogy a faszba ér rá megállni vitatkozni??