Forma 1



Így éreztem magam ma reggel; pont mint a forma-1ben. Belefutottam egy kb 10 bicikliből álló konvojba. Az első időmérőt toronymagasan nyertem – gyk. az első piros lámpánál én voltam az első. A második időmérőn 3an is bejöttek elém. ÓÓÓ és a verseny: átkelés a Kölcseynél a kedvenc átkelő helyemen (Lásd. meteorok)
Nagyon szétszakadt a mezőny, de végül sikerült egy harmadik helyet hoznom.
Közben, ment az aszteroida kerülgetés is.
Tényleg nehezíthetnék az igazi Forma-1et annyival, hogy szembe forgalom is van.

“Ne várjanak…”



Egyik nap megyünk a buszhoz, s mivel most az egész város fel van túrva a kettes villamos építése miatt, a 31-es busz útvonala megváltozott. Szépen ki is ballagtunk a böszörményi úthoz, hogy na majd ott akkor felszállok. Annak rendje szerint ki is volt rakva az ideiglenes menetrend egy kibaszott nagy 31-es számmal a tetején, tehát nem tévedtünk, aznap még arra jár a 31-es. Várunk boldogan, 20 perc elteltével kevésbé boldogan. Majd fél óra múlva befarol egy ezüst színű járgány, kipattan belőle két öltönyös faszi és elkezdik lecsavarni a táblát. Hmm..
Körülnéztek és megszólaltak kedvesen-nyájasan a várakozó tömeg felé fordulva, hogy: “Ja, aki a 31-esre vár, az ne várjon tovább mert az már nem erre jár. 🙂 ” Jelzem, hogy akkor volt 18-a, és az ideiglenes menetrend 17-18. volt. Ja, és mindezek után még kiemelném, hogy a busz kb. este 10-ig jár. Nyolc óra volt mikor ezt történt. De persze én teljesen megértem, hogy a logika azt diktálja, hogy azt a két órát már nem bírta volna az ideiglenes útvonalon a busz. DKV én így szeretlek. Nem.